Lupettó konyhája

Élt egyszer egy kis farkas, Lupettó volt a neve, és egy tavaszi napon túl messzire kóborolt el a falkájától, és nem talált vissza hozzájuk. Egyedül bolyongott az erdőben, a mezőkön élelem után kutatva, míg el nem ért egy faluba. Bár szelid volt, a falusiak mégis jobban érezték magukat, ha biztoságos távolságban tartják, s emiatt ha enni akart, kénytelen volt az éttermek, pizzériák által hátrahagyott különféle hulladékban turkálni.

Egyik éjjel, amikor szintén élelmet keresett, túl közel került egy tyúkólhoz, és szembesült Gerdával, a tyúkkal, aki tekintélyt parancsoló volt az udvarban,  egyfajta uralkodóként  viselkedett.  Lupettó jobban megijedt, mint Gerda, és szinte megdermedt a látványtól. Gerda azonban már egy ideje figyelte a kis farkas mozgását a faluban, és megsajnálta, amiért egyedül bolyong, gyakran éhesen, ezért úgy döntött, befogadja az udvartartásába. A többiek eleinte nem nézték ezt jó szemmel, elvégre Lupettó akkor is farkas, ha kicsi még, és nem szerették volna, ha egy napon ők kerülnek fel az étlapra, de idővel megbarátkoztak vele, látva, hogy nincsenek ilyen szándékai, hiszen épp úgy megette a száraz kutyaeledelt, mint Blöki.  Egy idő után azonban a kis farkas azt  javasolta Gerdának, hogy kezdjenek közös kulináris tevékenységet az egész állatközösség számára, és véleménye szerint a tyúkól mögötti elhagyatott fészer némi rendbehozatal után pont megfelelő lenne ehhez  a tevékenységhez.

Igen, mondani könnyű, de hogyan? Lupetto azt mondta, hogy kóborlásai során gyakran bekukucskált a falu különböző konyháiba, alaposan megfigyelt mindent, és készen áll a munkára.  Már csak az alapanyok beszerzése volt hátra. Ezt a feladatot Gerda vállalta magára. Összehívta udvartartását, és kiosztotta a feladatokat. A tyúkok adjanak tojást,  a macska fogjon madarakat a mezőn, a kacsák fogjanak halat a tóban, a kutya kaparja ki a szarvasgombát a földből,   a tehén adjon tejet, a disznó pedig túrjon ki  sárgarépát és krumplit a veteményesben.

Mialatt az állatok az alapanyagok beszerzésével foglalkoztak, Lupetto és Gerda rendbetették a fészert, és szereztek néhány fazekat és serpenyőt is. Amikor minden készen volt, különféle receptekkel kísérleteztek, és napról napra egyre jobb ételek kerültek ki a kezük közül. Gerda kinevezte Lupettót a farm séfjének.  Hamarosan híre ment a környéken a kis farkas konyhájának, és más farmokról  és az erdőről, mezőről is érkeztek kíváncsiskodók, akik örömmel kóstolták meg mindazt, amit az étlap kínált. Egyre több éhes vendég érkezett,  Lupettó és Gerda főztek, Liba Gedeon pedig beállt pincérnek, aki kiszolgálta az érkezőket.

Ha arrafelé jártok, menjetek be ti is!