CIRMI, A TALàLT CICA (mese)
Volt egyszer
egy kislány, Lili, aki nagyon szeretett volna egy vörös kiscicát. Minden áldott
nap kérte a szüleit, hogy ajándékozzanak neki egyet, de a szülők ellene voltak,
és mindenféle kifogást találtak: A macsák bepisilnek, a macskák karmolnak, a macskák öntörvényűek,
a macskák nem szeretetteljesek.
Egy nap a
kislány és a nagymamája elmentek a rétre
vadvirágot szedni. Egyszer csak azt hallották, hogy az egyik bokorban nyávog valami. Lili óvatosan
közeledett, és meglátott egy kiscicát. Szürke-fehér bundáját néhány vörös
foltocska tarkította.
– Nem igaz, pont egy cicát kivántam már régóta, és most
itt van előttem! Igaz, a bundája nem vörös, de puha, selymes, és olyan édes – kiáltott fel a kislány, és azonnal felkapta, haza akarta vinni.
Azonban tudta, hogy ez egy nagy veszekedést fog
odahaza kiváltani, és talán vissza kell
vinnie oda, ahol tatálta, ezért megkérte
a nagymamáját, hogy ő tartsa meg a kiscicát, és majd segít neki a gondozásában. A nagymama először azt mondta,
amit az anyuka: a macskák bepisilnek, a macskák karmolnak, a macskák
öntörvényűek, a macskák nem szeretetteljesek. Egyáltalán nem akarta megtartani.
A kislány azt gondolta, ha a sors elébe hozta a cicát, muszáj legalább a nagyit
meggyőznie.
– A cica lehetne a kertben, nem a házban,
így nem pisil a szőnyegre, és nem karmolja össze a butorokat sem – érvelt.
Lassan meggyőzte a nagymamát, s elvitték
annak házába. Cirminek nevezték el. Megetették, megitatták, és
készítettek neki alvóhelyet a fedett terasz egyik sarkában, egy dobozban.
Cirmi szépen növekedett, és egyre jobban
megszerettette magát, élvezte a
simogatásokat, boldog dorombolással fejezte ki háláját. Lili minden délután
elment a nagymamájához, és játszott
vele.Végigjárták a kertet, a veteményest, s amikor a boltba mentek, Lili
betette Cirmit egy szatyorba, és vitte magával.
Egyszer a nagymama felfedezte, hogy az ősz beköszöntével nem csak a krumpliszsákok és az almásládák kerültek be a kamrába, hanem egerek is érkeztek, akik megrágcsáltak mindent. Megfogta Cirmit, és berakta a kamrába. Szegény jószág eleinte csak nyávogott, mert idegen volt neki a félhomályos helyiség, de amint felfedezte az egereket, kitört belőle a vadászösztön, és azokat hajkurászta. Az egerek jobbnak látták elhagyni a házat, és kimenekültek a rácsos ablakon át. Soha többé vissza se mentek.
Mivel Cirmi
cica elűzte a háztól az egereket, és a teraszon egyre hidegebb lett, a nagymama
beengedte a házba. A cica leginkább a
kályha közelében aludt, de délután felugrott az ablakpárkányra, onnan figyelte
az utcát, mikor érkezik Lili.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése