A bohóc ( NEM mese )
Carlo éghajlattól függetlenül szeretett a tengerparton sétálni munkából hazafelé menet. Teljesen mindegy volt, hogy nyugod víztükör, vagy haragos hullámok fogadták, ő ki tudott kapcsolni, ellazulni, és jó hangulatba hozni magát még akkor is, ha elég zűrös napja volt, mint aznap is.
Egy kisebb csoport felkeltette a figyelmét, valaki köré gyűltek egy beugró földnyelven, mely egy tengerre néző kis teraszt alkotott. Érdeklődve odalépett, és meglátott egy bohócot zöld parókával a fején, fehérre festett arccal és a klasszikus piros orral. Kockás zakója legalább három számmal nagyobb volt. Hosszúkás, keskeny léggömböket fújt fel, és hajtogatott különféle formára. Kutyát, zsiráfot, elefántot, virágot, és a gyerekek szülei pénzt dobtak a földön lévő cilinderbe, majd a kis csoport kezdett eloszlani. Carlo ott maradt, és arra gondolt, megragadja az alkalmat, és ő is kér egy léggömböt a fiának, aki biztosan örülni fog neki. A bohóc örömmel teljesítette a kérését, ezúttal egy biciklit hajtogatott, odafigyelve a részletekre is. Nem feledkezett meg a csengőről és a lámpáról sem. Amikor végzett, büszkén átnyújtotta alkotását Csrlónak, aki egy egyszerű köszönömöt mondott, majd távozott. Alig tett meg pár lépést, amikor meghallotta a bohóc hangját.
– Elnézést, Uram, nem adsz nekem egy fillért sem a munkáért?
– Ezért? Ugyan már, ez nem munka – válaszolta kissé arrogánsan, és folytatta az útját.
A léggömböt látva a fia eléje futott, átölelte, és úgy mozgatta a biciklit a levegőben, mintha egy űrhajó lenne. Vacsora után, mint minden este a család együtt ült a TV előtt. A bejárati ajtó üvegén folyamatos kopogás hallatszott, de Carlo nem értette, hogy mi lehet az, hiszen nem esett az eső. Felkelt, hogy megnézze, mert a kopogás egyre hangosabb és kitartóbb lett. A bentről kiszűrődő fényben mást nem látott, csak apró kavicsokat, ezért felkapcsolta a külső villanyt, és meglátta ugyanazt a bohócot, aki a léggömböket hajtogatta a tengerparton. Hüvelykujjával kavicsokat dobált a bejárati ajtó üvegére.
– Mi a francot akarsz? – kérdezte Carlo anélkül, hogy kinyitotta volna az ajtót.
A bohóc nem válaszolt, ledobta a kavicsokat és egy macsétát húzott elő a kockás zakójából. Carlo ijedtében hátraugrott, és ösztönösen a családjához fordult, hogy figyelmeztesse őket a veszélyre, de már nem volt senki a TV előtt. Talán felmentek aludni, gondolta. Kiáltott nekik, de senki sem válaszolt. A telefonhoz rohant, hogy hívja a rendőrséget, de nem volt vonal, mintha valaki elvágta volna a vezetékeket. Visszament az ablakhoz, de a bohócot nem látta. Megkönnyebbült, hogy elment.
Kereste a mobiltelefonját, de nem találta. Felszaladt a lépcsőn a feleségéhez és a fiához, de egyikük sem volt ott, pedig minden szobát átkutatott. Ekkor hirtelen kialudt a villany.
– Hagyj békén minket – kiáltotta Carlo remegő hangon, miközben lement a lécson. A nappaliban nyitva volt az ajtó. A holdfénynek köszönhetően körbenézett, de senkit sem látott. – Mit akarsz? Hol a feleségem és a fiam? – kérdezte pánikszeráen.
Levegősuhogást hallott maga mögött, meglátta a macsétát, majd szinte ugyanabban a pillanatban erős fájdalmat érzett a gyomrában.
– Csak egy fillért akartam. Csak egy fillért – hallotta a füle mellett, s érezte, hogy valami meleg csordul ki a gyomrából. Kezét odanyomta a sebre, majd a földre rogyott.
A bohóc nem kimélte, többször is lesújtott. Ekkor meglátta a fiát, aki ott állt a közelben, a hajtogatott biciklivel a kezében.
– Fuss el, menekülj – kiáltotta neki az utolsó erejével, de a gyerek nem mozdult.
– Adnod kellett volna neki pár fillért, apa – mondta a gyerek, miközben a bohóc felkészült a végső csapásra.
– Apa, apa – hallotta a fia hangját. Zihálva, izzadtan nézett körül, még mindig a kanapén ült, a TV is be volt kapcsolva. – Papa, elaludtál.
Carlo megérintette a hasát, hogy megkeresse a sebeket, de a teste ép volt, viszont a szíve hevesen vert.
– Papa, papa – szólt a gyerek megint.
– Mit akarsz? – förmedt rá a gyerekre, mert még mindig az álmában átélt sokk hatása alatt állt.
– Odakint van egy bohód, aki kavicsokkal dobálja a bejárati ajtót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése