Egy május végi
napon Betta rájön, hogy nem csak egy igazság létezhet.
Tizennégy éves,
amikor egy autóbalesetben meghal az anyja és a nevelőapja, emiatt az édesapjához
kerül, akit tizenegy éve nem látott. Betta úgy tudta, hogy a férfi hagyta el
őket, amikor ő még kicsi volt. Most azonban egy egészen más, elképzelhetetlen
igazságot tár fel előtte az apja. Megtudja, hogy van egy testvére, és az anyja
amiatt lépett ki a házasságból, mert nem tudta elfogadni, hogy a kisfiú
Down-szindrómás.
Betta a nulláról
indulva, egy új városban, az új családjánál elveszettnek és idegennek érzi
magát. De ott áll mellette Ben, a kisöccse, mert bármi történik is, Ben ott van
a maga spontaneitásával, hirtelen kacagásával, feltétel nélküli vonzalmával,
különlegességeivel, és semmit sem kér cserébe. Betta eleinte nem érzi jól magát
vele, mégis nap mint nap megérti, hogy túl kell lépni a látszatokon és az
előítéleteken. Megtanulja, hogy egy olyan szoros ölelés, amelytől eláll a
lélegzet, felold minden félelmet, és egy simogatás segíthet újra felfedezni az
apró dolgok értelmét, mert az élet sok árnyalatból áll, és ezerféleképpen lehet
különleges.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése